1848. utáni időszak

1848 márciusában, áprilisában a kajári jobbágyok nyugtalankodtak, keveselték a kapott földeket, az erdőből is részeket követeltek.

A szabadságharc költségeire Kispécen több mint 165 forintot, Kajáron 60 forintot gyűjtöttek össze, a helyi zsidó lakosság is komoly pénzzel támogatta a küzdelmet. Sokan honvédnek is álltak.

.1860 és 1873 között építették meg az iskolát. 1904-ig 1000 forint gyűlt össze az iskola alapra. 1871-ben indult meg a tanítás a két osztályos iskolában: 1890-es években már 150-160 gyerek járt ide. 1880-ban létesült az óvoda.

1897-ben Kajárhoz csatolták Kispécet. A faluban a bakonybéli apátság uradalma volt a legnagyobb: 80-200 fillért fizettek a napszámosoknak.

Az I.világháború súlyos veszteséget okozott a falunak: Kajárról 300-an vonultak be, 49-en elestek. A 100 kispéci közül 20 halott maradt a csatatereken. Voltak olyanok, akik kivándorlással próbálkoztak.