A falu története a jobbágyfelszabadításig (1848-ig)

            1698-ban már 1594 lakos népesítette be Kajárt.

            1736-ban a falu jobbágyainak joguk volt az erdőben faizásra, legeltetésre, mészárszék és kocsma fenntartására. A kajári birtok 500-600 forintot jövedelmezett az apátságnak. 1747 szeptemberében azonban nagy katasztrófa érte a helységet: a tűzvészben a falu nagy része megsemmisült.

            1768-ban fogadták el az Urbáriumot (úrbéri rendezés), de 1769-ben az apát kiegeszítő szerződést is kötött Kajár lakóivalA kocsma és a mészárszék fenntarásáért 180 forintot fizetett a falu, de a búcsúünnep költségeit az apátság fedezte.

Gyakori volt a viszálykodás a különböző felekezetűek között a faluban.

1835-ben Kajár 6029 forintot jövedelmezett az apátságnak. 1842-ben már 9000 forint folyt be Kajárról.