Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Falunkról Történet Beszélő múlt A Péc nemzetség története
Bekezdések

Beszélő múlt A Péc nemzetség története

Vikár Tibor falutörténeti sorozata

Kispad V. évfolyam 3. szám 1995. március

 

Beszélő múlt

A Péc nemzetség

 

A Péc nemzetség a XIII. század közepén felemelkedő magyarországi család –címerét kék pajzson keskeny ezüstsáv határolja-, hat ága ismeretes. Ősi birtokai Győr megye déli részén, Kajárpéc, Felpéc határában terültek el. Ezek Zala, Veszprém, Kőrős, Zágráb, Nyitra és Szabolcs megyei javadalmakkal egészültek ki.

A család címere alapján nem sorolható a honfoglaló nemzetségek közé, talán II. András idején települtek le hazánkban, mint nyugati lovagok, és nyertek birtokot Győr megye déli részén.

A család 760 éve (1240-ben) fordult elő az oklevelekben: Péc nembeli Márk, Mátyás és Domonkos maguknak követelték Kajár földjeit, de IV. Béla király azt Szent László oklevelei alapján a Bakonybéli Apátságnak ítéli. A következő években, 1253-ban Péch pozsonyi várszolga nevével találkozunk az iratokban.

1271-ben Péci Miklós Luthard ispán szervienseként Bősön jár el egy vizsgálat ügyében. Ugyan ez évben Péc nembeli Dénes töltötte be az országbírói tisztséget, 1273-ban nádorként szerepelt. Dénes a király parancsára és a bárók tanácsára Zala megyében közgyűlést tart a közrend helyreállítása érdekében. Ettől az időponttól kezdve a nádori közgyűlés a vidéki bíráskodás legfontosabb intézményévé vált. 1277-ben újra Dénes töltötte be a nádori tisztet.

1273-ban Rátót nembeli Loránd nádor vezette magyar csapatok augusztustól október elejéig szakadatlanul támadták a Győr körül táborozó cseh csapatokat. A harcokban kitüntette magát Péc nembeli Lukács Comens Fia Benedek. Lóháton, előreszegzett lándzsával rohant az ellenséges csatasorra, lándzsa döféseivel mindenki szeme láttára egy ellenséges harcost megsebesített, kettőt pedig megölt.

A Péc család, bekerülve az országos méltóságok közé, hatalmát birtokai gyarapítására használta fel. Többször fordultak szembe a királlyal, hol Csák Máté máskor a Kőszegi család oldalán. Dénes testvére Apor 1283-ban erdélyi vajda volt. 1286-ban IV. László hadjáratot vezetett Kőszegi Iván és testvérei ellen. Megostromolta és bevette Kőszeg várát. Ekkor Apor Kőszegi Miklóssal szövetkezve elfoglalta Pozsony várát. Péter fia János „pozsonyi vár nemes jobbágya”, összegyűjtve rokonságát egy kis csapattal megtámadta Apor pusztító hadát, azt megverve sok lázadót elfogott. Apor sebesülten alig tudott menekülni. Rövid ostrom után Pozsony vára Péter fia János kezére került.

1288-ban Péc nembeli Gergely töltötte be az országbírói tisztet.

1291-ben Péc nembeli László comens kérésére a Pécsi Káptalan átírta 1290. novemberében kapott privilégiumát. Az oklevél szerint Keled fia Gergely mester lányának és vejének, Péc nembeli Lászlónak adta Orijvva (Horvátország) birtokát, a rajta lévő várral és minden tartozékával.

1291-ben Péc nembeli Apor és fivére Lukács zalai ispán Rezi várának urai, elfoglalták a veszprémi püspök Tátika nevű várát. Benedek veszprémi püspök hiába tiltakozott a királynál, a várat Apor haláláig nem kapták vissza. Apor III. András nádora lett. 1304-ben újra viselte a nádori tisztet, I. Károly király támogatói között találjuk, 1307-ben az uralkodó egy vitás ügyben tanácsát kérte.

1295-ben a király megparancsolta a Győri Káptalannak, hogy küldje ki megbízottait, és járja meg a mosoni várjobbágyok Bodé nevű Győr megyei földjét, és iktassa be abba Péci Ivánka fiait. Mert a királyt III. Andrást fogságában a hűtlenné lett mosoni várjobbágyok őrizték.

1296-ban Pécet, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát, III. András Márk comens fiainak Gergelynek és Istvánnak adományozta, kárpótlásul a Péci családtól elszenvedett károkért. A birtok később újra a Péc nemzetség birtokába került.

Az Árpádház kihalása után a Péc család egy része I. Károly híve lett, a család másik fele behódolt a Kőszegi, Kanizsai, Csák nemzetségek hatalmának. 1308-ban Péc nembeli László Csák Máté privigyei és drégelyi várnagya volt. 1317-ben, László behódolt a királynak, és a királyi sereg oldalán részt vett Csák Máté kezén lévő Komárom visszafoglalásában. László a királytól hűsége jutalmául adományban részesült. Az adománylevélből kiderült, hogy Csák Máté Péci Lászlót elfogatta az uralkodó iránti hűsége miatt, bebörtönözte, gyalázatosan megkínoztatta, aminek egyik ujja is áldozatul esett. A fogságból jelentős pénzösszeg lefizetése után engedték el.

Péc nembeli Gergely fiai a Szabolcs megyei Ibrányt királyi adományként kapták, ettől kezdve a nemzetségnek ez az ága Ibrányinak nevezte magát.

1324-ben Péc nembeli László Szécsi Tamás erdélyi vajda apródja volt.

Pécet Ivánka fiai három részre osztották, ekkor alakult ki a három Péc falu: Kispéc, Balázspéc, Felpéc. Kispéc neve először KYSPEECH alakban fordult elő, de Balázspéc, és Felpéc neve 1412-ben jent meg az okiratokban.

1430-ban kiállított oklevélben találkozunk a Felpéci család nevével. Az iratban említés történik a felpéci Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomról. 1329-ben Péci Márton fia Péter és annak fiai Miklós és Pál, Máté László özvegyét és nővérét leánynegyed részét kiadták örökségként. Péc nembeli Imre 1330-ban a Béi Monostor ügyében királyi emberként járt el. 1394-ben Péci Pál fia Pál tiltakozott egy Kőrös megyei birtok beiktatása ellen. 1394-ben a Győri Káptalan a királyi országbíró ítéletlevelére hivatkozva Péci Tamást és fiát a pannonhalmi egyháznak okozott károk miatt 20 márka bírság megfizetésére ítélte. 1398-ban az okozott károk még nem lettek megfizetve. 1400-ban a Pannonhalmi Konvent újra maga elé idézte Péci Tamást az okozott károk rendezése ügyében. 1402-ben Péci András pécsi prépost 600 aranyforintért elzálogosítja négy Veszprém és Győr megyei birtokát a rajtalévő jobbágyokkal és hegyvámmal együtt. 1403-ban tovább folyik a nemzetség örökösödési pere. Péci András prépost átadja a Marcali családnak Péci tamás és Miklós birtokrészét, és így mentesítette őket az időközben 20 márkáról 300 márkára növekedett büntetés kifizetésének terhe alól. 1403-ban Péci András birtokait felosztották, és azok felét Garai Miklós nádor a Marcali családnak ítélte, de használatra a prépost kezén hagyta.

1412-ben a Győri Káptalan felosztotta Kis-, Balázs- és Felpéc, továbbá Kamond (Veszprém megye) birtokokat Péci András és a Marcali család között. 1412-ben Zsigmond király levélben szólította fel a Győri Káptalant, hogy tartson vizsgálatot Péci András a pécsi Szent János egyház prépostja és Hali Mihály özvegye (Békási Gergely felesége) panasza miatt. A vád szerint Marcaltői Egyed diák, mint a Győr megyei nádori közgyűlés egyik bírája és ülnöke, azt a hamis vádat emelte, mintha ők szökött jobbágyokat tartanának Péc nevű birtokukon. A szolgabírák a birtokot felprédálták, és az ott lévő jobbágyok sok marháját elhajtották, ezeket csak 20 forint váltságdíjért adták vissza. A Marcali család pert indított a Péci birtokok felosztása miatt, 1435-ben. A per eredményeként Péc a jári Barócz család és Salamon Domonkos nejének kezébe került. Péci Dorottyát és Apollóniát kizárták az örökségből. Péci István és Péci Pál utód nélkül halt meg, így a Péc nemzetségnek főága kihalt. A család lány utódok révén az Apponyi, Csuzy, Móriczhidai, Berzenzey, Marcali és a Gusztáni nemzetségben élt tovább. E családok jelentős szerepet töltöttek be a magyar történelemben, elég csak Apponyi Albertre gondolni. A hajdan nagyhírű Péc családnak már csak Kajárpéc és Felpéc őrzi nevét.

 

                                                                                  Vikár Tibor

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek